Néhányan, akik úgy gondoljuk, hogy felelősek vagyunk saját életünkért, lakókörnyezetünkért és embertársainkért, úgy gondoltuk, hogy új, civil mozgalmat indítunk Pesterzsébeten.„A városi kerteknek nem valamihez való visszatérést kell jelenteniük, hanem egy új, alternatív városi életmód egyik lehetőségét.”
Pesterzsébet önkormányzata egy tagunk kezdeményezésére úgy döntött támogatja közösségi kertek létrejöttét a kerületben. S mi meg is találtuk az ideális helyet: a Mediterrán-lakópark közepén elhelyezkedő KÖR-t.
A nyugaton már elterjedt „community gardening" (közösségi kertek) alapvető célja, hogy egy közösség tagjai lakóhelyük közvetlen közelében termeszthessenek növényeket. Az ilyen kertek általában parlagon heverő telkeken találnak helyet, amit magánemberek önszerveződő csoportja vesz művelés alá a telek tulajdonosának beleegyezésével. A kertek amellett, hogy egészséges kikapcsolódást nyújtanak, egyben a közösségi élet színterévé is válhatnak.
Nos ez a terület pont ilyen, kihasználatlan és a nyugodt és kellemes duna-parti lakóközösség szégyenfoltja. A terület elhelyezkedése és mérete lehetőséget nyújt egyéb közösségi terek kialakítására is: időszakos biopiac, jóga-liget, kerti grill, közösségi aszaló… A kertet egy közösségi tervezés projekt keretében szeretnénk megvalósítani, úgy hogy a kert funkcióiról, formavilágról is annak használói, a lakóközösség tagjai dönthessenek. Az elmúlt hónapokban 70-en töltötték ki kérdőívünket és félszáz család jelezte, hogy kertészkedne is.
Az ötlet és a helyszín egy építéshallgató érdeklődését is felkeltette. Olyannyira, hogy a kezdeményezésünk ihlette diplomamunkáját. Eljött közénk, megismerte a működésünket, felmérte a területet, egyeztette a közösségünk igényeit az építészeti lehetőségekkel és elkészített egy tervet a Kör közösségi hasznosítására.
Engloner Gyöngyvér diplomatervében tehát valós közösségi kezdeményezés, valós építészeti igény találkozott egy végzős BME-s hallgató saját városi útkeresésével.
„Tősgyökeres budapestiként, a fővárosban felnőve mindig is érdekelt, hogy van-e más módja a város megélésének, mint az a rohanó élet, amelybe általában bele vagyunk kényszerítve, vagy megszokásból természetesnek veszünk. A globalizáció egyaránt jelen van emberi kapcsolatainkban és fogyasztásunkban is. Szűkebb környezetünket, szomszédainkat néha alig ismerjük; akárcsak azt, hogy ami az asztalunkra kerül, honnan származik. A legtöbb közterületet átközlekedésre használjuk, a köztereink egyszerre „mindenkié, és egyben senkié sem”; ugyanakkor a mai világban egyre nagyobb szerepet kapnak a civil kezdeményezések saját lakókörnyezetük formálásában.
Úgy vélem, fontosnak kell tartanunk az ilyen és ehhez hasonló – tudatos összefogást igénylő és eredményező – civil kezdeményezéseket. Szükség van a közterületek „birtokba vételére”, a tulajdonos szemlélet kialakulására. Erre a közösségi kertek rendkívül alkalmasak, általuk egy-egy kihasználatlan, parlagon heverő terület kapcsolható be újra a város életébe. A közösségi kertek célja nem a teljes önellátás, hiszen ez városi körülmények közt nem is lehetséges: sem a rendelkezésre álló földterület, sem a kertészkedés hobby jellege miatt. Inkább a tudatosság felébresztését, erősítését eredményezheti a városlakókban: az önerőből megtermelt élelem megbecsülését, az aktív kikapcsolódás örömét.”
A diploma-terv rengeteg képpel az építészfórum oldalán itt elérhető.
Akinek felkeltette az érdeklődését a téma:
szeretettel várjuk 2013. augusztus 30-án 17 órakor
az Amina Test és Lélek Rekreációs Központba
(Budapest, Mediterrán lakópark - Vízisport utca 21/c)
ahol Engloner Gyöngyvér építészhallgatóval beszélgetünk a tervekről, lehetőségekről.
Az Átalakuló Duna-part szervezői
